Csiga-Domb Corund (Korond)

Ajánlott objektum

A Csigadomb a Parajdi-medence déli részén található, Korond északi kijáratánál, az országúttól keletre. A korondi kerékpáros tanösvény információs táblája a főútról is jól látható.

A Korondi-medencét üledékes kőzetek, agyag, homok, agyagmárga és konglomerátum alkotja. A hegyek már a neogén vulkáni fennsík tartozékai. A mélyben húzódó mészkőréteg a Kárpátok zónájához tartozó mészkővonulatnak lehet a folytatása, melyet a Mezőhavas törmelékanyaga maga alá temetett, létrehozván a vulkáni platók vidékét.

Később a jégkorszakban megindult kéregmozgások következtében egy törésvonal jött létre, mely Mezőhavas vulkáni platójából leválasztotta a Bekecs-Siklódkő-Firtos vonulatot, így létrehozva a Parajd-Korond-medencét. A szakadás létrehozásában az Erdélyi-medencéből a szélek felé vándorló sómozgásoknak is jelentős szerepe volt, amelyek Parajd-Szovátánál áttörve a harmadkori réteget, felszíni sórétegeket hoztak létre. Ez a sóöv a vulkáni plató alatt húzódik tovább, és a Hargita törmeléke alól a Homoródok mentén bukkan ismét felszínre.

Az egykori sómozgások Korondot sósf orrásokkal látták el. A sós víz mellett nagy jelentősége van a község határában található aragonitnak. A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek közül a legjelentősebb a középső, a 643m magas Csigadomb.

Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit vagy mészpát egyik ásványmódosulata. Forráskőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, telített szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik. Ezek meszes kőzeteken áthaladva kálciumkarbonáttal is feldúsulnak, és a felszínre érve rétegzett vagy finom tű alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós oldatból. A Mohs-féle keménységi skála alapján 3,4–4 keménységű, könnyen és jól csiszolható díszkő. Hasadása több irányba mutatkozik, de sehol sem tökéletes. Fajsúlya: 2,9–3. A gazdag színskálát a vas oxidjai, szulfidjai, a kén jelenléte, valamint a különböző agyagásványok adják.

1916 és 1939 között Korondon aragonitfeldolgozó üzem működött. 1963-ban robbantással próbálták kitermelni a kőzetet, amelynek súlyos következményeként a 3-4 méteres aragonitréteg összerepedezett. A csigadombi aragonittelep 1,5 hektárnyi területen fekszik, és még ma is itt fordul előaragonit Romániában a legnagyobb mennyiségben. 1980-tól földtani védett területté nyilvánították.