A Csigadomb a Parajdi-medence déli részén található, Korond
északi kijáratánál, az országúttól keletre. A korondi kerékpáros tanösvény
információs táblája a főútról is jól látható.
A Korondi-medencét üledékes
kőzetek, agyag, homok, agyagmárga és konglomerátum alkotja. A hegyek már a
neogén vulkáni fennsík tartozékai. A mélyben húzódó mészkőréteg a Kárpátok
zónájához tartozó mészkővonulatnak lehet a folytatása, melyet a Mezőhavas törmelékanyaga
maga alá temetett, létrehozván a vulkáni platók vidékét.
Később a jégkorszakban megindult
kéregmozgások következtében egy törésvonal jött létre, mely Mezőhavas vulkáni
platójából leválasztotta a Bekecs-Siklódkő-Firtos vonulatot, így létrehozva a
Parajd-Korond-medencét. A szakadás létrehozásában az Erdélyi-medencéből a
szélek felé vándorló sómozgásoknak is jelentős szerepe volt, amelyek
Parajd-Szovátánál áttörve a harmadkori réteget, felszíni sórétegeket hoztak
létre. Ez a sóöv a vulkáni plató alatt húzódik tovább, és a Hargita törmeléke
alól a Homoródok mentén bukkan ismét felszínre.
Az egykori sómozgások Korondot sósf
orrásokkal látták el. A sós víz mellett nagy jelentősége van a község határában
található aragonitnak. A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek
közül a legjelentősebb a középső, a 643m magas Csigadomb.
Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit vagy mészpát egyik ásványmódosulata.
Forráskőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, telített szénsavas
sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik. Ezek meszes kőzeteken áthaladva
kálciumkarbonáttal is feldúsulnak, és a felszínre érve rétegzett vagy finom tű
alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós oldatból. A Mohs-féle keménységi skála alapján 3,4–4 keménységű,
könnyen és jól csiszolható díszkő. Hasadása több irányba mutatkozik, de sehol
sem tökéletes. Fajsúlya: 2,9–3. A gazdag színskálát a vas oxidjai, szulfidjai,
a kén jelenléte, valamint a különböző agyagásványok adják.
1916 és 1939 között Korondon
aragonitfeldolgozó üzem működött. 1963-ban robbantással próbálták kitermelni a
kőzetet, amelynek súlyos következményeként a 3-4 méteres aragonitréteg
összerepedezett. A csigadombi aragonittelep 1,5 hektárnyi területen fekszik, és
még ma is itt fordul előaragonit Romániában a legnagyobb mennyiségben. 1980-tól földtani védett területté
nyilvánították.