Római-Katolikus Templom Csíkkozmás (Cozmeni)

Ajánlott objektum

A pápai tizedjegyzék szerint Csíkkozmás községnek már 1333-ban volt plébániatemploma. A 13. században, de legkésőbb a pápai tizedjegyzék éveiben a mai templom helyén román kori templom állott. Ebből csak egy falba épített kőszenteltvíztartó maradt meg. Valamivel későbbi korból való a keresztelőmedence.

A templomot a 17. században 1653-1670 között gótikus stílusban átépítették. Szentélyét csillagboltozattal gótikussá változtatták. Az eredetileg csúcsíves diadalívet 1768-ban átalakították tojásdad alakúvá. 1768-1769-ben az addigi lapos, egyszerűen festett deszkamennyezetet barokkos boltozattal cserélték ki. Akkor tűntek el az egykori csúcsíves ablakok, amelyeknek gótikus kőkeretei kívülről láthatók. A templom külső támpillérei megmaradtak. A régi oltárak helyére aranyozott, faragott oltárak kerültek.

Az északi fal áttörésével 1761-ben építették a hajóhoz a Nepomuki Szent János-kápolnát. A templom nagy lőréses kerítése a 17. században készült. A templomot 1831-ben és 1833-ban újították fel. A műemléktemplom orgonáját Boda József készítette 1899-ben. Az 1990-ben a földrengés során a templom falán freskórészletek kerültek elő.

A Csíkkozmási római katolikus templomot a két keleti paptestvér Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, akik a legenda szerint betegeket gyógyítottak.

Csíkkozmás középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmaradt katolikusnak. Benkő József szerint a 18. században katolikus anyaegyház volt és napjainkban is megőrizte római katolikus jellegét.

A templombelső nagyrészt barokk stílusú, azonban a szentély gótikus boltozata máig megmaradt. A templom apszisa jelenleg rövidebb, mind eredetileg volt és nyolcszög három oldalával záródik. Diadalíve, amelyen az 1573-as évszám olvasható csúcsív felé hajló tojásdad nyílású. A boltozat gyámkövein az evangéliumi oldalon férfi és női fej faragásai látszanak. A gyámkövekre Mátyás király korára emlékeztető faragott pajzsformával három-három borda támaszkodik. A templomajtó barokk boltozatú, kereszthajója 1781-ben épült, az ajtókeret 15. századi. A déli ajtója gótikus jellegű, az ablakok csúcsívei lekerekítettek. A falba épített szenteltvíztartó és a keresztelőmedence román kori jegyeket őriz.

A templom hajója egészen elveszítette gótikus jellegét, csak a nyugati és déli ajtókeret maradt meg. A deszkamennyezetet 1769-ben barokkos boltozatúvá alakították át. A felújítás alkalmával az ablakok is elveszítették csúcsíves formájukat.

A régi oltárakat faragott, aranyozott oltárokkal helyettesítették. A főoltár közepén Szent Kozma és Damján vértanúk szobrai láthatók, kétoldalt Szent Péter és Pál apostolok szobrai vannak elhelyezve. A késő gótikus szárnyasoltár felső lezárása lehetett az a szamárhátívben végződő szép táblakép, amely jelenleg a szentély északi falán van elhelyezve. A csíkkozmási táblakép egykor a szárnyasoltár szekrényének oromdísze lehetett, amely 16. század első éveiben készült. Az enyhén csúcsíves diadalív szentély felőli oldalán maradt meg viszonylag kis felületen, de szinte teljesen ép állapotban az a virágmotívumos festés, amely bizonyára egykor a teljes falfelületet beborította. A késő gótikából a reneszánsz felé tartó időszakban készülhetett, bizonyára a közelben található csíkmenasági freskókkal egy időben, amely színvilága és stílusa alapján az ottani virágábrázolásokkal azonosítható.