Lucs Tőzegláp Sâncrăieni (Csíkszentkirály)

A Lucs tőzegláp, Csíkszentkirálytól 10 km-re nyugatra, a Dél-Hargita északi részén, a főgerinc közvetlen közelében, a Tolvajos tető és a Szentimrei Büdösfürdő között található egy óriáskráterben (kalderában). Az 1080 m tengerszint fölötti magasságú kaldera kb. 7 km átmérőjű, a kalderaperemet északon a Talabor (1293m), keleten a Nagy-Kő-bükk (1231 m), a Lucs-melléke (1200 m), délen a Tető-fenyő (1392 m), délnyugaton a Kerek-domb (1245 m), nyugaton pedig a Kormos-köve (1160 m) határolja. A Lucs kalderában ered a Kormos-patak, amely átfolyik a lápon és délnyugati irányban folyik tovább Erdővidék fele. A Kormos nevét a sötét, barnás színéről kapta, amelyet a tőzegből kioldódó humuszsavak okoznak okoz. Egy másik patak is ered a kaldera keleti peremén, 1200 m tengerszint feletti magasságban, a Nagyos-patak, keleti irányban folyik le Csíkszentkirály fele.

A Lucs tőzegláp Erdély legnagyobb kiterjedésű tőzeglápja.

A lápot és az azt körülvevő hegyoldalakat 1955-ben nyilvánították természetvédelmi területté, területe 273 ha. Ma egyúttal Élőhelyvédelmi Natura 2000 terület is (ROSCI0246).

A láp egy volt krátertó feltöltődésével jött létre. Az alacsony oxigénszint miatt a szerves anyagok nem bomlanak le teljesen, ezáltal nem is jutnak vissza az anyagkörforgásba, főleg a szén, nitrogén és foszfor szempontjából fontos ez. Így indul meg a tőzegesedés, amivel ezek az anyagok kivonódnak a körforgásból. Ennek köszönhetően a láp feltöltődése lelassul is lelassul, és tápanyagszegény, oligotróf körülmények alakulnak ki, ahol specializált növények képesek megélni. Ezek a növények nagyon elterjedtek az északi tundrákon, de nagyon ritkák mérsékelt égövön, és ez teszi különlegessé a Lucsot.

A lápnak a kis termetű erdei fenyők (Pinus sylvestris) és a közönséges nyír (Betula pendula) tundrai küllemet kölcsönöznek. A láp legfontosabb különlegessége viszont a pici nyír (Betula nana), amelynek itt található a legdélebbi előfordulási pontja világszinten. Ma nagyon kis egyedszámban fordul elő a lápban, ezért veszélyeztetett. A talajt süppedős tőzegmoha (Sphagnum fajok) szőnyeg borítja. A lágyszárúak közül megtalálható a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely a nitrogénhiányt a levelei által csapdába ejtett rovarokkal fedezi. 

A rovarokat enzimek segítségével bontja le, majd a tápanyagok a levélbe szívódnak fel. Továbbá megtalálható a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos), tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), mámorka (Empetrum nigrum), vörös és fekete áfonya (Vaccinium vitis-idaea és V. myrtillus).

A lápra jellemző hüllőfajok az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) és a keresztes vipera (Vipera berus), a peremén található erdőkitermelő utakon keletkezett pocsolyák pedig viszonylag sok kétéltűfaj szaporodóhelyei: kárpáti gőte (Triturus montandoni), alpesi gőte (T. alpestris), pettyes és tarajos gőte (T. vulgaris és T. cristatus), sárgahasú unka (Bombina variegata), gyepi béka (Rana temporaria), barna varangy (Bufo bufo).

Nagyvad állománya a környező erdőkre jellemző, ahol gyakori a barnamedve (Ursus arctos), a gímszarvas (Cervus elaphus), vaddisznó (Sus scrofa), őz (Capreolus capreolus), de előfordul a farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) is.

A védett területet félreeső helyzete miatt kevésbé érik külső hatások, leszámítva a legeltetést és a láp peremén az erdőkitermelést.

A láp nagy kiterjedésű, a sok helyen egyhangú növényzet miatt nehéz benne tájékozódni, ezért látogatása különös figyelmet igényel.

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi területeinek összessége, amelyeket két kerettörvény, a Madárvédelmi Direktíva (79/409/EC) és az Élőhely Direktíva (92/43/EC) alapján jelölnek ki. Ennek megfelelően két Natura 2000 területtípus létezik: a madárvédelmi területek (SPA-k) és az élőhelyvédelmi területek (SAC-k vagy SCI-k). A hálózat célja az európai biológiai sokféleség védelme. A Natura 2000 területek általában nagy kiterjedésűek és nem zárják ki az emberi tevékenységeket, viszont minden építkezés és egyéb infrastrukturális beruházás esetén külön megvizsgálják, hogy azok a természetvédelmi szempontból jelentős fajok és élőhelyek, amelyek az illető területen ismertek, mennyire sérülnek a beruházás által, és igyekeznek elkerülni az élőhelyek pusztítását vagy pótolni azokat. Emellett a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, kutatását és a természetkímélő mezőgazdálkodást támogatják. Romániában a Natura 2000 hálózatot 2007-ben kezdték kijelölni, a mezőgazdasági támogatások még nem működnek. Hasonló támogatások az agrárkörnyezetvédelmi támogatások, de ezek nem csak a Natura 2000 területekre vehetők igénybe, hanem az úgynevezett magas természeti értékű mezőgazdasági területekre (a Székelyföld nagy része ebbe a kategóriába van sorolva).

Megközelíthetőség

Csíkszeredából Sepsiszentgyörgy irányában az első településen, Csíkszentkirályon elhagyjuk a 12 jelzésű utat, és az Olt-hídon áthaladva kis idő múlva az ortodox templomhoz érünk, de előtte jobbra letérünk a csíkszentimrei Büdösfürdő felé vezető útra. A kezdetben jó minőségű utat a települést elhagyva gyengébb váltja fel, melyen csak lassan haladhatunk előre. 10,4 kilométer megtétele után egy útkereszteződéshez érünk, balra a csíkszentimrei Büdösfürdő felé vezet az út, jobbra pedig a Lucs természetvédelmi terület található.