Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. Hangulatos kisváros a Feketeügy folyó völgyében. A város területén római katonai tábor volt, amely az Ojtozi-szorost vigyázta. A Kézdi előtag utal az itteni székelyek XI. századi lakóhelyére, a mai Százkézdre.
Zsigmond király 1427-ben vásáros hellyé nyilvánította, ekkor még Torjavására néven. A középkorban jelentős céhes ipara volt. Az 1848-49-es szabadságharcban a háromszéki védelem központja volt, itt öntötte Gábor Áron híres ágyúit. Az ágyúöntő szobra 1971 óta a főtéren áll. Különlegessége, hogy a főteret, az egykori piacteret övező házak kapui mind egy-egy utcának a végei. 73 ilyen udvartér utca található ma is.
A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – XVIII. és XIX. századi épületek övezik, a mai városháza épülete 1907-ben takarékpénztárnak épült. A székely határőrség tisztiiskolája, a katonanevelde 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban. Kézdivásárhely 1849-ben egyesült Kantával, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyujtód, Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzá tartozik.
Kézdivásárhelyt nevezik a céhek, a vargák és az udvarterek városának is, Orbán Balázs pedig Háromszék Párizsának hívta a kisvárost.
Kézdioroszfalu
Kézdivásárhely tőszomszédságában, az Ojtozi-szoros irányában a Kászon vize és a Torja pataka torkolatának közelében lévő települést 1956-ban közigazgatásilag a városhoz csatolták. Azóta a nevét nem jelzi helységnévtábla, a térképeken nem szerepel és a statisztikai adatsorokban Kézdivásárhellyel együtt jelenik meg.
Habár a népesség többsége rómaim katolikus vallású, mégis a reformátusoknak van templomuk. Ezt az épületet az 1977-es földrengés súlyosan megrongálta. Javíttatását a maroknyi református gyülekezet nem tudta fedezni, ezért a felújítás a katolikusokkal közösen történt. Az anyagi áldozatvállalásért cserébe 1984 óta a templomot a római katolikusok is használják.
Oroszfalu elsősorban ásványvizes gyógyfürdőjének köszönhetően vált ismertté. Fortyogófürdő vasas-szénsavas borvizét sokan hordják.
Kézdisárfalva
Kézdioroszfalu és Szászfalu között, a Feketeügy völgyében fekszik Sárfalva. Részei a Varga szeg, Nagyút, Kicsi út, Felszeg és Újfalu. A helybeliek Felszeget tartják a legrégebbinek, Újfalu pedig csak a 20. században alakult ki. Sárfalvának
és Szászfalunk közös temploma és egymás melletti temetője van. A sárfalviak falujuk szívében 1823 és 1826 között Nagyboldogasszony tiszteletére külön kápolnát is építettek maguknak.
Az 1848/49-es szabadságharc idején ennek a kis falunak 9 hősi halottja volt. Idevalósinak tartotta magát S. Benkő László (1828--1898) 1848-as alszázados, a temetőben nyugszik Balogh József (1805--1858) honvédhuszár káplár, Gábor Áron lovas futára.
Kézdiszászfalu
Kézdisárfalva és Nyújtód között fekvő, közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez tartozó település. A helységnév annak emlkékét őrzi, hogy itt valamikor barcasági szászok éltek. A főút mentén áll a falu 1995-ben állított I. és II. Világháborús emlékműve.
Itt született Bardócz Lajos (1832--1898) jogász és természettudományi szakíró, az első magyar találmánytörténeti mű szerzője.
Nyújtód
Közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez tartozó útifalu, mely Kisnyújtódra és Nagynyújtódra tagolódik. A lakosság döntő többsége római katolikus vallású. Nagynyújtód központjában áll a Szent László templom, amely értékes műemlék. Déli és nyugati toronyalji bejárójának kőkeretei és a templomhajó támasztópillérei a gótika formavilágát idézik, harangtornya és déli portikusza barokk stílusban épült. Egy használaton kívüli szenteltvíz tartóján az 1553-as évszám olvasható.
Értékes műemlék épület a helyi iskolának otthont adó Pótsa kúria. Ez az intézmény Jakabos Ödön (1940--1979) nevét viseli, aki kerékpárral bejárta Nyugat-Európát és 1972—73-ban indiai utazást tett, felkeresve Kőrösi Csoma Sándor sírját Dardzsilingben.