Malnaş Băi (Málnásfürdő)

Málnásfürdő Sepsiszentgyörgytől  22 km-re északra, az Olt jobb partján terül el. Területe ősidők óta lakott.  

Málánásfürdő térségében végződik a Dél-Hargita, s a törésvonalak mentén számos borvízforrás tör a felszínre, ugyanakkor vannak száraz széndioxidos kigőzölgések, mofetták is. A XVIII. század közepén épült az első gerendákból kirakott medencéje, a Semseynébugyogó.

A régi híres fürdőközpont jelentősége ma már csökkent, az épületek állaga leromlott. Jelentősebb borvízforrásai az Ilona-forrás, Főkút, Viktória-forrás, Mioara-forrás, Somosi-forrás, Padi-forrás stb.  Ivókúrára alkalmas vizek ezek, főleg gyomorbántalmakra javallottak.

Leghíresebb forrása a Mária-forrás. A  Siculia Részvénytársaság 1904-ben hozzákezdett a gyógyhatású ásványvíz palackozásához. Ezt a vizet 1911-ben orvosi javaslatra a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József osztrák—magyar császár is fogyasztotta. A forrás szénsavas-vasas-jódos-nátriumos vizét Malnas Maria néven ma is palackozzák.

Málnásfurdőn 1952-ben református imaház épült, 1969-ben római katolikus kápolna, majd 1993-ban elkészült az ortodox templom is.

Málnás

Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra, az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik.

Az eredetileg Oltszem határához tartozott falu málnában gazdag vidékéről kaphatta a nevét.

1366-ban Malnas néven említik először. Oltszem felé az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herecz várának maradványai. Valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család. Falait jórészt 1827-ben az oltszemi Mikó-kastély építéséhez használták fel. Római katolikus temploma 1887-ben épült. A 19. században református temploma is volt. 1910-ben 896-an lakták