Sepsiszentgyörgytől 8 kilométerre délre fekszik Illyefalva. A falu háromszáz éven keresztül, a 19. század végéig mezővárosi ranggal büszkélkedett (1578-1876), és ma ismét a Székelyföld egyik legsikeresebbnek tartott települése. Községközpont, Aldoboly és Sepsiszentkirály tartozik hozzá.
Területe ősidők óta lakott. Határában a Kerekvas nevű helyen bronzkori telep volt. A falut 1332-ben ’’villa Helye’’ néven említik először. Lakói a sorozatos támadások ellen templomukat várszerűen erősítették meg. A település 1578 és 1870 között mezőváros, 1870 és 1876 között törvényhatósági jogú város volt.
Aldoboly
Illyefalva község déli peremtelepülése a Székelföld és Szászföld határán fekvő Aldoboly. Ez a magyarok és románok által benépesített falu hídfő szerepet töltött be tájak és népek között. Két felekezetnek, a reformátusnak és az ortodoxnak van temploma. A 18. századi eredetű református templom a falu központjában áll. 1944-ben a német—orosz és roman katonai összetűzéskor a templomot súlyos találatok érték, ezért 1946-ban, a háborút követő legínségesebb esztendőben újraépítették. A torony 1948-ban nyerte el mai alakját. A padok elejét díszítő virágmintás festett kazettákat Nagy Béla népművész készítette 1973-ban.
A Szent Demeternek ajánlott orthodox templom 1895-ben épült.
Aldoboly nevezetessége a felújításra szoruló 17-18. századi eredetű Hollaky-kúria. Az erődszerű épület boltíves teremsorával, rozettadíszes gerendáival és a nagyterem falait díszítő falfestményeivel egyedülálló Háromszéken. A Szent László-legendát megelevenítő falfestményeket Varga Nándor Lajos kiváló sepsiszentgyörgyi képzőművész készítette az 1930-as években.
Egy másik figyelmet érdemlő épület a 19. századi Reznek-Kósa udvarház.
Sepsiszentkirály
Illyefalvának alárendelt település a Baróti-hegyek keleti előterében, Sepsiszentgyörgytől alig 4 km-re. A falu fölé magasodó dombon az unitáriusok 15. századi temploma áll, melyben az 1990-es évek elején a vakolat alól egy gótikus sekrestyeajtó-keret és egy szentségtartó fülke került elő. A templomot szabálytalan ovális kőfal övezi. A templom körüli temetőben nyugszik Kiss Áron (1823--1875) honvéd főhadnagy, aki a hagyomány szerint egy helybeli cigánykováccsal önműködő szekeret készített. Itt nyugszanak Sükösd János honvéd főhadnagy és Vida Dániel honvéd őrnagy is.
A reformátusok temploma a korábbi templom helyére 1879-ben épült. Érdekes epítészeti emlék a település nyugati határában, a Dugás völgyében, a Szentkirály patakot átívelő, 1860-ban épült boltíves kőhíd.
Szentkirályon lovarda működik és évente rangos díjugató meg fogathajtó versenyeket szerveznek.