Barátos a Felsőháromszéki-medence déli részén, a Kovászna vize jobb partján elterülő Orbaiszéki község. A községközpont a Sepsiszentgyörgy – Kovászna közúti műúton fekszik, 25 km-re a megyeszékhelytől és 8 km-re Kovásznától. Itt megállója van a Sepsiszentgyörgy – berecki vasúti szárnyvonalnak.
A település lakói ma nagyobbrészt földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság, mely a gabonafélék, burgonya, és a takarmánynövények termesztésén alapul. Barátoson hagyománya van az asztalos mesterségnek , jelenleg is három asztalos üzem müködik a községben.
A turisztikai és idegenforgalmi szempontból fontos objektumok: a barátosi református templom és az azt övező Erzsébet-emlékpark.
A községet ( 1565 fő) közigazgatási szempotból 3 település alkotja : Barátos, Telek és Páké
Orbaitelek
Ez a Feketeügy menti falu az egyetlen, amely nevében őrzi a történeti Orbaiszék emlékét. A helyi hagyomány szerint a falu közelében volt valamikor Borzfalva, mely vélhetően a török-tatár pusztítások áldozata lett.
Az 1842 és 1856 között épült református templomban a falu népe millecentenáriumi (1996) emléktáblát helyezett el. A torny bejárata előtt Mara Gábor 1848/49-es szabadságharcos sírköve áll, aki 1849. július 2-án a kökösi csatában vesztette életét.
Háromszék egyik legszebb udvarháza, a falu szélén található 18. századi Horváth-kúria, a népi barokk építészet remeke. Az 1848/49-es szabadságharc idején több stratégiai gyűlés színhelye volt ez a ház. Itt született Horváth Károly (1828--1854) szabadságharcos, székely mártír, akit a Makk-féle mozgalom résztvevőjeként 1854-ben, a marosvásárhelyi Postaréten végeztetett ki a császári hatalom.
Páké
Az egymással párhuzamosan folyó Kovászna vize és a Körös patak völgyében fekvő református falu régi temploma az 1977-es földrengéskor összeomlott, a mostanit 1977-78-ban építették. Tojásdad alakú kőkerítés övezi, nevezetesek a cintermében álló milleniumi hársfák.
A templom belső falán emléktábla idézi Pákéi Pákey Lajos (1853--1921) jeles műépítész emlékét. Kolozsvár város királyi főmérnöke volt, ő tervezte Mátyás király kolozsvári szobrának és Zilahon Wesselényi Miklós szobrának a talapzatát, a kolzsvári volt New York Szállót, a Brassai Sámuel Unitárius Főgimnázium épületét és a bölöni unitárius templomot.
Kint a templom falán egy emléktáblát helyeztek el Pákéi Sándor József (1853--1945) egykori EMKE (Erdélyi Magyar Közműcelődési Egyesület) főtitkár, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, bukaresti szenátor tiszteletére.
Háromszéken fennmaradt egy mondás, mely szerint: Páké üti Barátost. Ennek jelentésére ma már kevesen emlékeznek. Régen, amikor még nem volt szabályozva a Kovászna vize, a folyó mentén halban gazdag holtágak sorakoztak. Egyszer a halászás miatt keletkezett egy olyan galiba, amelyet Orbaiszéken sokáig emlegettek. A barátosi legények, fiatalemberek gyakran dobták hálóikat a pákéi határhoz tartozó vizekbe, s emiatt egyszer egy hatalmas verekedés kerekedett, melyből a kisebbik falu igazukat védő legényei kerültek ki győztesen.