Pogány-Havas Teteje Frumoasa (Csíkszépvíz)

A hegyen több olyan növényfaj él, amely ámulatba ejti a kutatókat is. Ilyen a kora tavasszal virágzó tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), amely Erdélyben csak néhány helyen, általában alacsony, sztyepp jellegű élőhelyeken fordul elő. Egy másik különlegesség az augusztusban virágzó fekete zászpa (Veratrum nigrum). Tavasztól őszig az idelátogatót lenyűgözi az itt előforduló növények gazdagsága. Kora tavasszal a bodzaszagű ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina), fürtös gyöngyike (Muscari comosum), tavaszi tárnics, a már említett tátogó kökörcsin, később a nárciszvirágú szellőrózsa (Anemone narcissifolia). Különösen sok orchideafaj fordul elő itt, pl. vitézvér (Nigritella rubra), gömbös kosbor (Traunsteinera globosa), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), sömörös kosbor (Orchis ustulata), Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). Ugyancsak jellemző a zergeboglár (Trollius europaeus), tűzliliom (Lilium bulbiferum), turbánliliom (Lilium bulbiferum), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis). Június-júliusban a Pogány-havasi kaszálók leírhatatlan színekben pompáznak.

Ennek a természeti gazdagságnak az egyik oka a terület geológiája: a Pogány-havas teteje a legdélebbi nyúlványa annak a dolomit (mészkő) tömbnek, amely a Nagy-Hagymás hegységet és a Naskalatot alkotja. Egy másik fontos tényező az emberi tájhasználat. A Pogány-havas jelentős részét a csíkszépvíziek havasi kaszálóként használták. Ez sokkal kedvezőbb a növényzet számára, mint a legeltetés.

A Pogány-havas szorosan kapcsolódik a Szent László kultuszhoz, itt található a Szent László kútja és Szent László köve. A Szent László kápolna romjairól a régészek nemrég megállapították, hogy nem középkori eredetű.

A Pogány-havas része a Csíki-havasok Madárvédelmi Natura 2000 területnek (ROSPA0034). A tető közelében többek között nagy őrgébicset (Lanius excubitor), mezei pacsirtát (Alauda arvensis), erdei pityert (Anthus trivialis), ragadozómadarakat (darázsölyvet, egerészölyvet, karvalyt), léprigót (Turdus viscivorus), keresztcsőrűt (Loxia curvirostra) láthatunk, télen kis szerencsével csonttollúakat (Bombycilla garrulus) is.

A tetőről különösen tiszta időben minden évszakban kitűnően látszanak a Görgényi-havasok, Nagy-Hagymás és a Naskalat, Csíki-havasok, Csíki-medence, a Hargita, Csomád. A Nagy-Somlyó innen nézve hangyabolynak tűnik.

A Pogány-havas természeti értékeit elsősorban a hagyományos mezőgazdaság hanyatlása veszélyezteti, aminek következtében felhagyják a havasi kaszálókat, amelyek viszonylag gyorsan beerdősödnek. Ez egy természetes folyamat, de csökkenti a terület növényfajgazdagságát és tájképi szépségét. Egy másik negatív emberi hatás az ATV-k zajszennyezése és taposása.

Natura 2000

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi területeinek összessége, amelyeket két kerettörvény, a Madárvédelmi Direktíva (79/409/EC) és az Élőhely Direktíva (92/43/EC) alapján jelölnek ki. Ennek megfelelően két Natura 2000 területtípus létezik: a madárvédelmi területek (SPA-k) és az élőhelyvédelmi területek (SAC-k vagy SCI-k). A hálózat célja az európai biológiai sokféleség védelme. A Natura 2000 területek általában nagy kiterjedésűek és nem zárják ki az emberi tevékenységeket, viszont minden építkezés és egyéb infrastrukturális beruházás esetén külön megvizsgálják, hogy azok a természetvédelmi szempontból jelentős fajok és élőhelyek, amelyek az illető területen ismertek, mennyire sérülnek a beruházás által, és igyekeznek elkerülni az élőhelyek pusztítását vagy pótolni azokat. Emellett a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, kutatását és a természetkímélő mezőgazdálkodást támogatják. Romániában a Natura 2000 hálózatot 2007-ben kezdték kijelölni, a mezőgazdasági támogatások még nem működnek. Hasonló támogatások az agrárkörnyezetvédelmi támogatások, de ezek nem csak a Natura 2000 területekre vehetők igénybe, hanem az úgynevezett magas természeti értékű mezőgazdasági területekre (a Székelyföld nagy része ebbe a kategóriába van sorolva).

Demeter László