Racu (Csíkrákos)

A székelyek ősi gyülekezőhelye, 1039-ben itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt.

Göröcsfalva (Satu Nou)

Csíkrákos központjában keletre kanyarodva, a 124-es megyei úton közelíthető meg. Tulajdonképpen összeépült Csíkrákossal. Göröcsfalva mai is közvetlen tízese Rákosnak. Fő utcája a Templom utca, azaz a 124-es megyei út vonala. 1593-ban neve Gömöcsfalva volt (Benkő Károly 1853 26-27). Csíkszeredától 14 km-re fekszik. Csíkrákossal alkot egy egyházközséget.A Fekcsíkot kettéosztó Kőd vonulatának déli lejtőjén, Csíkrákos és Vacsárcsi között terül el. Északon a Cserető (799 m) emelkedik.Református temploma 1801-ben épült egy régebbi (15. századi) templom helyébe.