Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) a Gyergyói-medence legnagyobb és legnépesebb települése. Az egykori Gyergyószék központja, mai is informálisan annak tartják az itt élők. Gyilkostó település tartozik hozzá. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik.) Nevének eredete vitatott, még ma is kérdés, hogy honnan kapta. Egy szimpatikus magyarázat, hogy talán a Gyere, (mert) jó! hívásból, a letelepülő székely előörsök üzenetéből keletkezhetett. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.
Már a 13. században volt település a György-patak környékén. A falu határában vár is építtetett a középkorban, amely érzékelteti a település fontosságát, amelynek mára csak a romjai lelhetőek fel. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész.1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20.018 lakosából 17.524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.
Látnivalók
Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ban magasították.
Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
Református temploma 1895 és 1899 között, ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
A város nevezetessége a Csíky-kert, amely egy 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között Dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
+ utazástervezőbe
szálláshelyek
gasztronómia
szolgáltatások
látnivalók
események
what's nearby
visszal előző oldalra
