Borzont

A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetőre, majd Parajdra vezető 13B műút mentén (elég rossz állapotban van). A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítettek a faluba. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetőre. Gyergyószentmiklós - Parajd távolsága a Bucsin tetőn át összesen 51 km.

 

Nevét a Borzont patakról kapta. A Bucsin-tető alatt, a régi Sóútja mellett: Borzontfőnél csobog egy forrás: itt ered a Borzont-pataka.Nem messze innen a Maros, valamint a belé ömlö Kis-Borzont és a Fehér-patak körül ölel egy említésre méltó, flórában gazdag védterületet: a Nyírest, mely fokozatosan emelkedik a medencétöl a hegyvonulat felé. A múlt század végén és a század elején sokan költöztek Borzontra, ami akkor még csak egy tanyaféle település lehetett. Nem volt se templom, se iskola, sem üzlet. A nagy erdőkitermelések idején kaptak annyi fát a helybéliek, amiből egy iskola-kápolnát épithettek. Lassan-lassan különvállt Alfalutól és ma már teljesen különálló falu.

 

Vannak a faluban jó kézügyességgel rendelkező emberek, akik ma már híres ácsok vagy kőművesek. Nagyrészük csomafalviaktól tanult, akik világhírűek, főleg a fa megmunkálásában. Borzonton jelenleg 356 ház van, amit a falubeli mesteremberek építettek. Nagyon sok embernek még ma is van kisebb famegmunkáló műhelye.