Ferencesek Temploma Cluj-Napoca (Kolozsvár)

A ferencesek temploma és kolostora a Cetatea Veche-ben [Óvár] található, jelenleg a Piaţa Muzeului tér, a kegyhelyet ott építették fel, ahol a XI. században a város első temploma volt. 1390-ben a „Sfântul Mihail” [„Szent Mihály”] templomot parochiális templomnak lehetett használni, ez a hely meg át lett adva a domonkos rendnek. A szerzetesek - Iancu de Hunedoara [Hunyadi János] segítségével elkezdték a jelenlegi építmények felemelését - a kolostor területén belül. Az 1556-os év a Reform évének kezdete Cluj-on [Kolozsvár], a szerzeteseket elűzik, és 1693-tól - a Habsburg uralom hatalomra törésétől (Transilvania [Erdély])- az épületeket a jezsuita rendnek adják. 1697-ben egy tűzvész alkalmával a templom és az épületek leégtek, a gótikus tető teljesen tönkrement, ennek okáért a jezsuiták egy új templom felépítéséhez kezdtek a strada Universităţii utcán - ma a piarista templom.

1728-ban a ferences rend elkezdi barokk stílusban a templom újraépítését, ez 1745-ig tartott. A templom teremtípusú, amely még tartalmazza az ablakok és támfalak gótikus elemeinek nyomait. Az oltár központi részén egy vallásos kép van, amelyet 1730-ban festettek, ez hű másolata annak a képnek, amely Roma-ban [Róma] van a Santa Maria Magiore templomban. Az oldalsó kápolnában találhatóak az erdélyi arisztoktraák síremlékei, a legfontosabb ezek közül a Kornis család. Ez az emlékmű Sigismund Korniş [Kornis Zsigmond] gróf kezdeményezésére lett elkészítve, aki 1713-1731 közt Transilvania [Erdély] kormányzója volt. Ő a Mănăstireni [Magyargyerőmonostor] kastély kápolnájából egy impozáns méretű keresztet hoz el, és mondható, hogy ez a legértékesebb műtárgy a templomból.

1949-es évben România [Románia] területén a ferencesrendet feloszlatták, a ferences szerzetesek 1990 után jöttek vissza Cluj-ra [Kolozsvár], amikor megindul egy tulajdon visszaadási folyamat azon tulajdonokkal kapcsolatban, amelyek az övék voltak.