|
Gheorgheni (Gyergyószentmiklós)
Str
46.724761, 25.605984
mutasd a telefonszámot
̶
http://
Miért különleges Örmény-Katolikus Templom Gheorgheni (Gyergyószentmiklós):
|
|
Általános bemutató - Örmény-Katolikus Templom Gheorgheni (Gyergyószentmiklós)
Az örmények 1688-ban telepednek le Gyergyószentmiklóson. Ferenczy György római katolikus fõesperes-plébános egy régi kápolnánál idegeneknek temetõt létesít. A kápolna 1450 körül, gótikus stílusban épült (Pásztortűz, 1937, 342). Ezt a kápolnát átengedik az örményeknek, akik ehhez hozzáépítik a mai templomot. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű, meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú lőrésekkel ellátott kőfal veszi körül. Egyes vélemények szerint egyidõs a kápolnával a gótikus korból (Pásztortűz 1937, 343), mások szerint az 1730-as évi építkezés korából való (Az Oltár II., 354). A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható. Érdekes egy Ammoniteseket tartalmazó mészkőből készült sírkő, a templomkert kijárata közelében.
A források tanúsága szerint az Erdélyt Moldvával összekötő kereskedelmi útvonal mellett elhelyezkedő Gyergyószentmiklóson már a XVII. század első felében éltek örmények, azonban nagyobb arányú betelepedésükre 1672-ben került sor. Istentiszteleteiket kezdetben magánházakban tartják, majd 1680-ban bérbe veszik a Ferenczy György esperes által létesített Idegenek temetőjében álló fakápolnát, azzal a feltétellel, hogy ha Erdélyből Moldvába visszatérnek „mindazon szereket és egyházi öltönyöket, melyeket szerezni fognak (...) nem fogják magukkal vinni, hanem a kápolna részére visszahagyják." Az Idegenek temetőjének alapítását megörökítő feliratot az örmények a jelenlegi templom cintermének kapujába építették be: „Hoc cemeterium Georgius Ferenfi [!] sacerdos in sepulturam peregrinorum fieri curavit. Anno 1637 9 May." 1717-ben Mártonffy György erdélyi püspök közbenjárására 120 magyar forintért megvásárolják a telket a rajta levő kápolnával együtt. Bár 1722-ben kibővítik, a kis fakápolna mégsem tudja befogadni az egyre növekvő örmény-katolikus közösséget, így új kőtemplom építését tűzik ki célul.
A templomépítés szorgalmazója Theodorovich Simon volt, akit 1726-ban neveztek ki a gyergyói örmények plébánosává. 1729 tavaszán Khosza János segédlelkész elnöklete alatt megtartott gyűlésen kezdetét vette a templomépítés megszervezése: kijelölték a templom helyét és elkezdték az építkezés költségeinek gyűjtését. Az szükséges összeg legnagyobb részét a különböző örmény társulások (Szentháromság Legény Egyesület, Boldog Asszony Tímár Társulat, Szent István Társulat) biztosították, de majdnem minden örmény család hozzájárult kisebb-nagyobb adományokkal. Az adományozók listája megtalálható az 1734-ben Theodorovich Simon által örményül írt, majd Szongott Kristóf által lefordított emlékkönyvben. 1730. április 25-én fogtak hozzá a fakápolna lebontásához, s az új templom falai már 1733-ban készen álltak, a tornyot pedig a rajta levő örmény nyelvű felirat tanúsága szerint Lukács János saját költségén építtette 1734-ben. A templom négy oltára és a szószék 1752 és 1754 között készülhettek.
Forrás: www.gyergyoiormenyek.ro
|
|