Mária Szobor Lupeni (Farkaslaka)

Aki Székelyudvarhelyről Farkaslaka irányába utazik, feljut a Baknya-tetőre, ahol egy nagy kereszt arra figyelmeztet, hogy itt érdemes megállni és körülnézni. Innen belátni a Nyikó mente egy részét, a völgybe települt Malomfalvát, Farkaslakát, a Bogárfalvával összenőtt Székelyszentléleket. Ezért is állította a négy település a keresztet, hogy felhívja magára a figyelmet. A Baknya-tető alatt fekszik Szentlélek és filiája, Bogárfalva, melyekről, mivel határuk kicsiny és köves, azt mondja a példabeszéd, hogy: „Bogárfalva, Szentlélek, ott laknak a szegények„. Ebből a szegénységből nőtt ki egy gyönyörű templom Bogárfalván és egy szerény tejfeldolgozó. Ez utóbbi a szerénységből kinőtte magát és átköltözött a Baknya-tetőről leereszkedő út kanyarulatába. A cég neve Gordon. Nevét a falu fölött emelkedő 953 m magas Gordon-hegyről kapta, melyet Farkaslaka is magáénak vall.

„Úgy volt valamikor régen, hogy jó magosan a völgy fölött, a keleti részen, egészen fent a hegy kalapja alatt, valami emberek meghúzódtak és ott tanyát ütöttek. Mivel látták, hogy földi és égi bajok ellen elég jól megvédi őket a hegy, s mivel nyugati irányban szabadon a szemük ügyébe feküdt az egész hatalmas völgy, hát azért házat is építettek oda... A barmok számára legelő is volt elég s télire takarmány, vagy ahogy ők nevezték: kóst... Azok a lejtős földek, melyek a szállás alatt a völgy felé lejtettek, kínlódva búzát is teremtek valamicskét, de árpát és zabot szívesen, burgonyát pedig egyenesen örömmel... A gabonát, miből az asszonyok kenyeret akarnának sütni, valahogy meg is kell őrölni.