Csíky-Kert Dendrológiai Park Gheorgheni (Gyergyószentmiklós)

Dr. Csiky Dénes Mór Eduárd 1843. július 26.-án, Gyergyószentmiklóson született. A tehetős örmény család sarja elemi iskoláit Gyergyószentmiklóson végezte, később a csíksomlyói Collegiumban tanult, majd Kolozsváron pallérozta elméjét, ügyvéd lett. A növénytan megszállottjaként kapóra jött számára az az örökölt összeg, amely lehetővé tette nagy álma, egy dendrológiai park létrehozását.

Gyergyószentmiklós északkeleti peremén, a legjobb vizet adó Filep-kútja körül vásárolta a birtokot az ügyvéd, s a forrás márványtáblája, hol istenszájból folydogál az életadó nedű, jelzi: „Ezen helyet kertté alakította Csiky Dénes”, a dátum pedig 1884. Ezen a 16 ha-s területen fog neki a munkának és álma megvalósításának, amit 1909-ben sikerül teljesen befejeznie. 

Eredetileg Csiky Dénes 185 fa és cserjefajtát telepített, bizonyítva a helyi lakosoknak, hogy a fenyőn kívül más fafajta is életképes a környéken. A kert, földrajzi fekvésének köszönhetően gyógyhatású, tiszta levegővel és forrásokkal rendelkezik. Ennek bizonyítékaként 1927-ben légúti megbetegedéseket kezelő szanatóriumot hoztak létre, amely 1941-ig működött, majd a háború után 1947-től tüdőbeteg családból származó gyerekeket kezeltek itt. Az alapító által Gyergyószentmiklósnak adományozott arborétumot csak 1980-ban nyilvánították védett területté, a feljegyzések szerint a botanikus által meghonosított 185 fafajtából jelenleg már százat újból azonosítottak – az egykori feljegyzések ugyanis elvesztek, a tulajdonosi huzavona alatt pedig a park állapota leromlott. 1980-től 1993-ig a kert parlagon hevert.  A park rendbetételét az 1994-ben alakult Naturland Környezetvédő Alapítvány a tudományegyetem kihelyezett tagozatával, az itt működő Szent Benedek Tanulmányi Házzal és a Salamon Ernő Gimnáziummal együtt kezdte el, pályázatok révén. Gyergyószentmiklós tanácsa 2008-ban adta bérbe a területet a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, amelynek 1997 óta működik ott kihelyezett tagozata. A Csiky-kertet 2005-ben természetvédelmi területté nyilvánították. 

Kuriózum: az egyesület szakmai erőfeszítései révén Hargita megyében egyedül a gyergyói arborétumban található mamutfenyő. A két példányt Svájcból vásárolták három éve, egy évet a palánták egy zetelaki erdésznél „akklimatizálódtak” – két éve kiültették, és immár évente 20 centimétert nő.