MENYHÁZA
Az Arad megyei Menyháza település a Béli-hegység lábánál található, 280 méteres tengerszint feletti magasságon, Arad municípiumtól 102 km távolságra, a Menyháza-patak felsĚ ága osztja ketté, a Hegység szívében helyezkedik el, a völgy fÄšÂvonala mentén, erdei növényzetben bÄšÂséges hegycsúcsok szegélyezik, Menyháza ritka szépségÄšÄ
tájjal övezett település.
Menyháza község elsĚ említése 1597. április 24-re tehetÄšÂ, amikor még Dézna uradalmának részét képezte. Dézna vára már 1318-ban létezett, és egészen 1557-ig a Losonczy-család, illetve a törökök tulajdonát képezte. A török hódoltság ideje alatt, a termál vizeknek köszönhetÄšÂen, Menyházán néhány fürdÄšÂt létesítettek.
1565-ben Szulejmán szultán János Zsigmondnak ajándékozza Dézna uradalmát és várát, aki ezt követÄšÂen továbbadta Bebek Györgynek. 1593-ban kezdetét vette a törökök ellen folytatott háború. Báthory Zsigmond fejedelem Gönczruszkai Kornis Gáspár adományozta Dézna várát és uradalmát, a Menyháza hévizes forrásaival és vaslelÄšÂhelyeivel együtt. 1633-ban a vár és az uradalom rendre Bethlen Gábor, majd Keresztesy Pál tulajdonába kerülnek, 1633. november 1-én pedig I. Rákóczy György fejedelem Kornis Zsigmondnak adja a várat és az uradalmat.
1658. október 15-én a török szultán budai vezérének vezetésével elfoglalják Dézna várát és uradalmát és lerombolják a várat.
A XVIII. század elején Mutina herceg érdeklÄšÂdését felkeltették az uradalmához tartozó vaslelÄšÂhelyek, és kezdetleges olvasztókat, vasmÄšÄ
vet épített az érc kinyeréséhez. 1804-ben Gyulavarsándi Névery Sándor báró testvére, József örökölte meg Mennyházát, és folytatta a vasérc és mészkĚ kitermelését.
1847-ben a mennyházai hÄšÂforrások közelében fürdÄšÂket építettek ki pihenés és gyógyulás céljára. 1865-ben Dr. Nendtvich Károly analizálta elsÄšÂnek Mennyháza termálvizes forrásait.
1893. augusztus 14-én adták át a Mennyházát Borossebes városával összekötĚ keskeny nyomtávú vasútvonalat, amely a bányászat (vas, márvány, mészkÄšÂ) fejlÄšÂdéséhez vezetett, és elÄšÂsegítette az üdülÄšÂhely fejlÄšÂdését is
1898. május 13-án Mennyházát fürdÄšÂhellyé nyilvánította a Magyar Királyi Belügyminisztérium.
Gyógyászati tényezÄšÂk és terápiás javallatok
Természetes terápiás tényezÄšÂk
Természetes terápiás tényezÄšÂk: Szénsavmentes, mezotermás, hidrokarbonátos, kálciumos, magnéziumos, nátriumos ásványvizek. HÄšÂmérsékletük 24-32 °C közötti, és a teljes ásványianyag-tartalom 0.190.27 g/l.;
Az idegrendszerre nyugtató, csillapító hatással lévÄšÂ, kíméletes bioklíma.
Terápiás javallatok
Mozgásszervi rendellenességek (gyulladásos degeneratív reumás megbetegedések, artikuláris reumás betegségek, poszttraumás stressz); periférikus és központi idegrendszeri rendellenességek; krónikus nÄšÂgyógyászati betegségek; aszténiás neurózis; kapcsolódó állapotok (anyagcsere- és táplálkozási zavarok).