ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
HARGITA MEGYÉRŐL |
|
Hargita megye rövid
története |
A Háromszék - Csík - Udvarhely - Gyergyó vidékére a források
szerint a XIII. században telepítik be a székelyeket, hogy a keleti határt
védjék. |
A
XVI. században, a független fejedelemség kialakulásának korszakában, sor
kerül a székelység lázadásaira János Zsigmond, Báthori István és Báthori
Zsigmond ellen. A XVII. |
|
századi fejedelmek még biztosították a székely szabadságjogok
tiszteletben tartását, de Erdély 1690-től a Habsburgok kezébe kerül és a
székelyeknek az új helyzethez kell alkalmazkodniuk. |
|
1764- ben sor kerül a határőrezredek szervezése ellen kirobbant
felkelés vérbefolytására Madéfalván, ez a Siculicidium. Szörnyű pusztításokat
végez tájainkon az 1601 - 1602-es |
háborúk, és a keletről betörő tatárhad 1657 1661 között és
1694-ben. A székelység kivette részét, úgy a II. Rákóczi Ferencz
szabadságharcából mint az 1848 - 1949-es forradalomból
és szabadságharcból. |
A kiegyezés után, mikor Erdély visszatért a magyar közigazgatás
keretei közé, megszűntek a székek és kialakult a két megye, Udvarhely és Csík
megye. |
Az
első világháború áldozatai, valamint a menekülésből vissza nem tért emberek
miatt jelentősen csökkent a lakók száma. Erdély Romániával való egyesülése
után az itteni lakosság megpróbált beilleszkedni az új életfeltételekbe. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Földrajzi
elhelyezkedés |
Románia központi
részén helyezkedik el, a Keleti Kárpátok középső hegyvonulatánál, az Erdélyi
Fennsík keleti részén. |
|
Szomszédai |
Északon: Suceava
megye, keleten: Neamţ és Bákó megye, délen: Kovászna és Brassó megye,
nyugaton: Maros megye. |
|
Terület |
6.639 négyzetkilométer |
|
Lakosság |
345.000 lakos. |
|
Városok |
Csíkszereda a
Csíki-medencében, az Olt folyó bal partján alakult ki. Csíksomlyót,
Csíktaplocát és Csíkzsögödöt csak a XX. században kebelezte be a város. Más
városok: Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő,
Maroshévíz, Borszék, Balánbánya, Szentegyháza. |
|
Domborzat |
A legjellemzőbbek
domborzati forma a hegység: Gyergyói Havasok 1.545 m, Hagymás hegység
1.793 m, Csíki Havasok 1.490 m, Besztercei Havasok, nyugaton a Kelemen
Havasok (a Kelemen-forrás-tető csúccsal: 2.031 m), középen a Görgényi Havasok
1.777 m, a Harghita hegység (keleten), dombok (az Erdélyi szubkárpátok és a
Küküllői dombvidék részei), hegyközi medencék (Gyergyó, Csík, Bélbor,
Borszék). |
|
Éghajlat |
Éghajlata változatos,
a hegyközti medencék éghajlatát a hideg, fagyos, hosszantartó telek jellemzik
és a viszonylag meleg nyarak. A fagyos napok száma egy évben körülbelül 160,
az alsó területeken. Itt találkozhatunk nagyon késői fagyokkal (akár júniusban)
és kora-őszi fagyokkal (szeptemberben) is. A januári átlaghőmérséklet -4 -
-10 C között van, míg a júliusi 5 -18 C között. |
|
Vízhálózat |
Folyóvizeit nyugaton a Maros, a Nagyküküllő és a Kisküküllő, délen az
Olt, keleten a Beszterce és a Tatros alkotják. Találunk itt ásványi eredetű,
gyógyhatású forrásokat is (Borszék, Tusnád) valamint itt található a
vulkanikus eredetű Szent-Anna tó, a parajdi sós tavak, vagy a Gyilkostó néven
ismert természetes gát |
TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK |
|
Hegységek: |
A Nagyhagymás hegység központi
helyet foglal a Keleti Kárpátok hegyvonulatában és elsőrendü turisztikai
látványosság. |
A Csíki hegységet, amely az Olt folyó forrása és a Kászon folyó közt húzódik
és amelyet számos folyó szel át, közepes nagyságú csúcsok jellemzik.. |
A Hargita hegység. |
|
Barlangok: |
Az Almási barlang: a Vargyas völgyében található, a Keleti Kárpátok
leghosszabb barlangja. |
A Súgó
barlang Vaslábról közelíthető meg és három,
egymás felett található bejárata van. |
Más barlangok: a Jég - és Medve-barlangok, Borszék mellett. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szorosok: |
Békási
szoros |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Békás folyó által kialakított híres szoros, a Békási szoros (3 km-re a
Gyilkostótól), 8 km hosszúságban húzódik a folyó mentén. Az úton haladva egy
kiváló és ritka szépségű látványban lehet részünk. Helyenként kövek-nek
nevezett meredek sziklafalakat találunk: Oltárkő, Egyeskő és
Kis-szurdok-kő. A központi rész, amelyet sokatmondóan a Pokol torkának
neveznek, kanyonhoz hasonló.
A szoros területe természeti rezervátumnak van nyilvánítva. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tavak: |
A Gyilkostó (30
km-re Gyergyótól és 30 km-re Békás várostól) a legnagyobb természetes gát
Romániában. 1837-ben keletkezett, a Gyilkos hegység észak-keleti oldalán
történt földcsúszamlás által. A tó körüli terület természetvédelmi
rezervátum. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Szent Anna tó (17 km-re Bükkszádtól) a Hargita hegységhez tartozó
Nagycsomád hegyen, 950 m magasságban található. Az egyetlen olyan tó
Közép-Európában, amely egy vulkáni kráterében helyezkedik el. A tó a
legfontosabb turisztikai látványosság azon sok ezer turista számára, akik az
Olt felső folyásánál elhelyezkedő üdülőhelyekre érkeznek. |
|
Rezervátumok és
természeti monumentumok: |
|
A Középvölgyi Láp, az Olt mentén
helyezkedik el, Újtusnádtól délre. Ez a világ legdélebbi pontja, ahol
megterem a törpe nyír. |
A
Szentkirályi Láp folyamatosan meleg vízzel
ellátott láp. |
|
Más rezervátumok és természeti
monumentumok: a tusnádi Benes rétláp, a vaslábi Fenék rétláp, a parajdi
Sóháta, a korondi Csigadomb. |
|
Történelmi műemlékek: |
|
A csíkszeredai Mikó-vár egy régebbi erődítmény alapjára, Mikó Ferencz királyi
tanácsos parancsára épült 1621-ben, később újra lett építve. Jelenleg a megye
Népművészeti múzeumaként működik. |
Más történelmi várak: a maroshévízi
Sangidava dák vár, a székelyudvarhelyi római várromok, a lázárfalvi Lázár
kastély, a Középkori vár Székelyudvarhelyen, a Falusi vár Karcfalván, a
gyergyói Both várromok. |
|
Vallási eredetű építmények: |
A Csíkszeredában található somlyói barokk templom 1804-ben
épült, a Hunyadi János által 1442-ben épített Ferences kolostor helyére. Itt
található Erdély egyik legnagyobb orgonaberendezése. |
|
A menasági római
katolikus templom a XVI. században épült
gótikus stílusban és értékes, 1655-ből származó belső falfestményekkel
rendelkezik. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A delnei templom, amely a XVI.
században épült reneszánsz stílusban, az egyetlen olyan templom a környéken,
amely külső falfestményekkel rendelkezik. |
|
Más vallási eredetű építmények: a Székelykeresztúri unitáriánus
templom (XI. század), a Felsőboldogfalvi templom (XII. XIII. század), a
Mindszenti templom (XIII. század), a Karcfalvi római katolikus erődítmény
templom, a Gyergyói római katolikus templom, a Szentimrei Szent Margit
kápolna (XV.század). |
|
Más turisztikai látványosságok: |
Agyagfalva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Agyagfalva neve
szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as
agyagfalvi gyűlés eseményeivel. Ezek emléke örökre fennmarad a székelység
történetében. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Énlaka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az egykori Udvarhelyszék, a mai Hargita
megye egyik legérdekesebb települése. Számos építészeti- és
művelődéstörténeti értéket tud fölmutatni. Haladó hagyományai ma is elevenen
élnek a helybeliek tudatában. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Farkaslaka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Farkaslaka a Felső-Nyikómente
legjelentősebb községe. Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író - eggyé
nőtt a hely és a környékbeliek tudatában. Tamási sírját és az emlékművet
naponta felkeresik, a Tamási-emlékház (szülőház) főleg a nyári idényben látogatott. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Homoródfürdő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A
fürdőtelep a Nagy-Homoród és a Fürdő-patak völgyében fekszik, 740-760
magasságban, 18 km-re Székelyudvarhelytől. Régen hegyaljai kis település,
helyi érdekű szénsavas meleg-hidegvizes szénsavas fürdővel, ma országos
jelentőségű ifjúsági üdülőtelep, bővizű borvízforrásokkal. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ivó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az
Ivó-patak völgyében, a Központi-Hargita nyugati előterében, 750-800 m
magasságban fekszik. A völgyi tanyát a zeteváraljai eltérőtől a
Madarasi-Hargitára vezető erdőkitermelő út mentén közelíthetjük meg (8
km). |
|
Korond |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hargita megye nagyközsége, Sóvidék egyik leghíresebb települése.
Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Teleki József írta
Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly
csináló". Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres
borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Parajd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Parajd a Székely-Sóvidék természetes
központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a
vidék lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz
kötődik. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szejkefürdő |
Szejkefürdő
Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve szorosan
összefonódik Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tolvajos Tető |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A 13A műúton Székelyudvarhelytől 36 km, míg Csíkszeredától 16
km-re terül el. 1567-ben a Tolvajos-tetőn a gyergyóalfalvi István pap
vezetésével pünkösd szombatján verték szét a székelyek János Zsigmond
seregét, és védték meg katolikus egyházukat a Csíki- és Gyergyói medencében. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csíksomlyó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csíksomlyó a hit és a kultúra központja volt és maradt a Szűzanya
oltalmazó szeretetében. Ma is élő mitológia. A pünkösdi búcsú Erdély
hittételének hatalmas népünnepélye. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csíkzsögöd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csíkzsögöd vagy Zsögöd ma Csíkszereda déli tartozéktelepülése,
külvárosa. Zsögödfürdővel együtt 1930-ban egyesült Csíkszeredával. Neve
szorosan összefügg Nagy Imre (1893-1976), a híres székely festőművész
munkásságával, akinek nevét Zsögöd főutcája is viseli. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hargitafürdő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ma Csíkszeredához tartozó település, a csíkiak kedvenc
síparadicsoma. Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely.
Hargitafürdő neve a kaolin-kitermeléshez, a változatos összetételű
borvízforrásokhoz, a mofettához, valamint a téli sportlehetőségek bő
választékához kapcsolódik. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tusnád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alcsík egyik jelentős faluja, az
"Élőgödörben", a Tusnád- vagy Veres-patak árkában, 672 m
magasságban. Nagytusnád néven is ismeretes. Az ország legnagyobb
burgonyavetőmag-termelő községe. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Marosfő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Marosfő
a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvő
hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta
a nevét. |
|
|
|
|